" Balszerencséje mindenkinek lehet, de csak okos emberek tudnak belőle hasznot húzni. "
- Frank Robert Wedekind
Miért is történt volna minden úgy ahogy elterveztük? :D Igen, most a "majdnem eljutottunk Berlinbe" történet fog következni. Hihetetlen, de már az indulásnál lehetett érezni hogy nem fog minden klappolni, de hogy pozitívan álljak a dolgokhoz, legalább megismertük Varsó egy részét. Már amennyire ez lehetséges egy nap alatt...
Na de inkább kezdem a legelejéről az egész sztorit!
Kedd este 19 óra 3 perc.
- Come on girls, we have to catch up our train!
Az idő szorított, nem vártunk tovább a két török lányra,megbeszéltük hogy megvesszük nekik is a jegyet, szóval bepattantunk a legközelebbi taxiba, és irány az állomás. A lányok pár perccel utánunk érkeztek meg, de már senki nem tudott jegyet venni, nembaj, majd a vonaton...
Már felkészültünk rá, hogy elbúcsúzhatunk az 50%-os diákjegyünktől, hiszen ha a vonaton vesszük meg felszámolnak valamennyi büntetést is, akárcsak otthon.
Úgy tűnik két furfangos ellenőrrel volt dolgunk, hiszen a 22 zlotyis diákjegy ára helyett 10 zlotyit kellett fizetnünk fejenként, ami úgy 700 forintnak felel meg, persze jegyet ezért nem kaptunk, viszont mindenki jól járt. Mi az olcsóbb utazással, ellenőrék zsebe pedig a plusz pénzzel...
Ezután egy kényelmes 2,5 órás út következett, amit én zenehallgatással töltöttem el. A vonatozás után metróval kellett tovább mennünk. Varsó hatalmas város, ezért még az utazás előtt megkérdeztük Rafaelt, egy lengyel fiút, hogy merre is az arra, hogyan jutunk el a Polskibus állomására, ahonnan indul a Berlini járatunk.
Szóval követtük Rafael utasításait, a megfelelő metrót használtuk, így oda is értünk az állomásra fél órával hamarabb az indulás időpontjánál. Egy 20 perc után kezdtünk gyanakodni hogy valami nem oké, hiszen csak mi voltunk ebben a Berlini megállóban, így kénytelenek voltunk megkérdezni több más buszra várakozó fiatalt hogy tényleg jó helyen vagyunk-e?! Mikor már a harmadik ember mondta hogy igen, jó helyen vagyunk, keep calm, jönni fog a buszunk, csak várjunk 11-ig, na akkor picit megnyugodtunk.
11 óra után pár perccel be is kanyarodott a várva várt big red buszunk...!
Nem igazán tudom leírni azt a pár percet amit ott átéltünk. 5 perc boldogság, ameddig nem közölték, hogy ez nem az a busz, amire mi várunk. Az nem innen indul.
Szóval ott álltunk öten, a Varsói éjszaka közepén, szakadó hóban és igazából ötletünk sem volt mihez kezdjünk.
Miután mindenki feldolgozta a történteket fogtuk magunkat és beültünk a legközelebbi vendéglátóipari egységbe, amire sajnos még a kocsma szót sem használhatom annyira gusztustalan volt. Nem voltunk bent fél óránál többet, de folyamatosan azon agyaltam, hogy mikor szedik el tőlünk az összes értéket. Miközben én két kézzel szorítottam a táskám, és erősen pánikoltam, a többiek olcsó hosteleket kerestek a neten. Gondolom mondanom sem kell hogy nem volt sok választási lehetőségünk így éjfél után nehéz volt rögtönzött szállást keresni. Pár telefon után sikerült találni egy árban elfogadhatót. Gyors kerestünk két taxit, és irány a hostel.
 |
A konyhában azt fogyaszthattál amihez kedved volt, ennek mindenki nagyon örült, mert nem készültünk meleg teával, meg reggelivel a Berlini útra.
|
 |
| A szobánk |
Az ideiglenes szállásunkat reggel fél 11-ig kellett elhagynunk, szóval korán kellett ébredni hogy még egy kiadós "ingyen" reggeli is beleférjen.
Mindezek után a nyakunkba vettük a várost, elsőnek a Varsói Felkelés Múzeumát néztük meg, ami nekem nagyon tetszett. Tudom ajánlani a múzeumot kedvelő embereknek, tele volt volt képekkel amik szavak nélkül is meséltek, korabeli videókkal, és mindenféle emléktárgyakkal. Nagyon sok német és lengyel hadfelszerelést is kiállítottak, de ez engem kevésbé érdekelt. Ami viszont annál inkább az egy 3D-s 15 perces film a teljes mértékben lerombolt Varsóról.
 |
| .A felkelés után Varsó 80%-a megsemmisült |
A múzeum után városnézést terveztünk. Mivel a II. világháború után teljesen újjá kellett építeni Varsót, ezért a belvárosban nem igazán találkozhatunk régi épületekkel, viszont felhőkarcolókkal és hatalmas bevásárlóközpontokkal annál inkább...
Több helyen is olvastam hogy Varsó nem a szépségével, vagy a régiségével tűnik ki az európai városok közül, hanem azzal hogy egyszerűen elpusztíthatatlan. Ez a város állandóan rombolás alatt állt, mégis mindig újjáépítették. Persze mint általában minden lengyel nagyvárosnak, így Varsónak is van Óváros része. Mi sem hagyhattuk ki, bár az egészet nem tudtuk bejárni, ezért tervezek még oda egy kirándulást. :)
 |
| A kultúra és a tudomány palotája. |
Ha nem veszem figyelembe azt, hogy igazából Berlinbe indultunk, és hogy a buszjegyünket nem váltják vissza, nem is érzem magam annyira szerencsétlennek. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése